A rendszerezés 5 érzelmi fázisa
avagy miért áll le minden harmadik rendrakás a 3. lépcsőnél…
Egy új otthoni terület rendszerezése – legyen az egy polc, egy fiók vagy az egész előszoba – nemcsak fizikai meló. Hanem egy érzelmi utazás, amin (jó esetben) végigmész.
De a legtöbben sajnos épp ott adják fel, ahol már közel lenne a felszabadító megkönnyebbülés.
És tudod miért?
Mert nem ismerik ezt a hullámvasutat, és amikor jön egy kanyar, azt hiszik, „velem van a baj”. Pedig nem – csak épp nem tudják, hogy ez a természetes menete.
Na nézzük akkor!
1. fázis: Miért bénít le a rendrakás elkezdése?
„Na jó… most ezt a kupit rendbe teszem. Vagy legalábbis megpróbálom.”
Ilyenkor még lelkes vagy, de már előre rosszul vagy a gondolattól, hogy mennyi mindent kell majd kipakolni.
„Hol fogom én ezt egyáltalán tárolni?? Minek ennyi kábel??”
Az agyad tiltakozik.
A tested felteszi a kérdést:
„Biztos, hogy nem lenne jobb csak becsukni ezt a fiókot?”
2. fázis: Miért tűnik úgy, hogy még nagyobb lett a káosz?
„Oké, kipakoltam… most még nagyobb a káosz. Ez biztos normális?”
Még minden rosszabbnak tűnik, mint előtte. Minden szanaszét van, de legalább már nem rejtőzik.
Itt sokan visszapakolják ugyanúgy – csak hogy újra eltűnjön a stressz.
Ez az a pont, ahol a vizuális típusok (Ordo Visus/Detailum) már nyugtatják magukat a Pinterest-képekkel.
A rejtett rendszerek hívei (Ordo Secretum/Perfectum) pedig a zárt dobozokat kezdenék el nézegetni… de még nem tartunk ott!
3. fázis: A rendszerezés legnagyobb buktatója – Itt adják fel a legtöbben
„Válogatok… válogatgatok… de nem tudom, mit hova kéne. Most inkább hagyjuk.”
Ez az a kritikus pont, ahol a legtöbben kiszállnak. Mert itt már túl sok döntés van.
- Tényleg kell ez?
- Hol lenne a helye?
- Milyen rendszer működne itt?
És ha nincs saját rendszerezési stílusod, akkor itt teljes bénulás jön.
Pedig innen már csak 2 lépésre van a fellélegzés!
4. fázis: Hogyan jön el a „Hoppá!” pillanat a rendrakásban?
„Hoppá! Ezeket össze tudnám rakni. Ezek a dobozok pont jók lennének. Ez már kezd kinézni valahogy!”
Elkezd összeállni a kép. Végre beugrik a logika, hogy mi mivel működik, és hova mehet.
Itt már a típusod szerint dolgozol – csak lehet, hogy nem tudatosan.
- Ordo Visus: Átlátszó, gyors hozzáférés.
- Ordo Detailum: Precíz címkék, kis szortírozás.
- Ordo Secretum: Zárt, letisztult doboz.
- Ordo Perfectum: Tökéletesen definiált rendszerek.
És ami eddig bénító volt, az most inspiráló.
Érzed: „Ez működhet. Ez az én rendszerem.”
5. fázis: A pillanat, amikor végre élvezed a rendet – és fenn is tudod tartani
„Miért halogattam ezt hetekig? Most minden a helyén van, és imádom!”
Itt már nem csak a rendet látod.
Itt már érzed, hogy ez a te tempód, a te térformád.
És hirtelen nem akarod szétszedni újra. Sőt – elkezded fenntartani, mert jó érzés használni.
Na ez az a pont, ami után fenntartható a rend – mert már nem kényszer, hanem választás.
Miért rekedsz meg mindig a rendszerezés közepén? – Ismerd meg a megoldást!
Ha mindig a 3. pontnál állsz meg, nem az akaraterőddel van gond.
Egyszerűen csak nem tudod, mi a te rendszerezési stílusod.
És ha nem tudod, hogyan dolgozik az agyad a renddel, akkor sosem lesz kényelmes számodra a rendszerezés.
Csak ideig-óráig tartó kényszer.
Mi a megoldás?
Ismerd meg, melyik TMA Ordo típusba tartozol, és végre úgy teremthetsz rendet, hogy:
- ne borulj ki a káosztól,
- ne bénítson le a döntés,
- és ne kelljen újrakezdened minden hónapban.
A rend nem elvárás. A rend lehet önazonos.
👉 Töltsd le az ingyenes e-bookot: A TMA Ordo 7 Lépése a Tudatos Rendhez
és kezdj el úgy rendszerezni, hogy közben jól is érzed magad!